Hazudsz, hazudsz [antikvár]

1. AZ ÜTKÖZÉS SOKKJA, AZTÁN A KEDVESKEDÉS. Csúcsforgalom volt, a North Michigan Avenue-n csak úgy hemzsegtek az emberek. A járdát irodisták, bevásárlók és a chicagói „Tündökletes Mérföld" varázsát megtapasztalni vágyó turisták özönlötték el. Csak akadozva lehetett előrejutni, Kassie leszegett fejjel furakodott keresztül a tömegen. Ritkán merészkedett Chicago központjába - észak felé csak azért kalandozott el, hogy ruhát meg kozmetikumokat csenjen a finom üzletekből -, aztán lélekszakadva sietett vissza a déli külvárosok ismerős burjánzásába. Tekintete a flaszterre tapadt - lábakat látott közeledni, aztán az utolsó pillanatban kikerülte őket -, de egy másodpercre kihagyhatott a figyelme, mert hirtelen valami kemény és merev dologba ütközött. Akkora ereje volt a karambolnak, hogy hátratántorodott. Hátitáskája lecsúszott a válláról, és ő még le se tottyant a rágógumitól ragacsos betonra, a lopott ruhák máris kipotyogtak belőle a járdára. A hátsó felén landolt, a farkcsontja olyan keményen ért talajt, hogy döbbenetében a lélegzete is elállt, és megfordult vele a világ. Egy darabig elült ott, miközben tudatosult benne, hogy milyen nevetségesen festhet, látszólag mégis képtelen volt megmozdulni. Szégyenszemre azt érezte, hogy könnyek szöknek a szemébe.