Gyilkosság a bányában [antikvár]

Borítói kissé kopottasak.
Miután a holttestet kőtörmelékkel gondosan befedte, Solymosi higgadtan latolgatni kezdte esélyeit. Arra a megállapításra jutott, hogy Bacsó valószínűleg elmesélte feleségének a közös kirándulásuk tervét. Ezzel az asszony sorsa is megpecsételődött. A mindenre elszánt ember a dunakeszi lakásban leütötte, majd egy ott talált kendővel megfojtotta a 47 éves Bacsónét. A házban nem sokáig időzött, csupán az asztalon heverő aranyékszereket vette magához, majd az asszony holttestét egy takaróba csavarta, és Sződ külterületén, egy homokbányában eltemette. - Természetesen segítek magunknak a holttestek felkutatásában - fejezte be beismerő vallomását Solymosi Gyula. Bár éjfél körül járt az idő, a nyomozás vezetői haladéktalanul összeállították a helyszíni szemle-bizottságot, amely először a sződi homokbányához indult. - Sanyikám, telefonálj a barlangi mentőknek - szólt az osztályvezető dr. Mérő főhadnagynak -, hogy vonuljanak ki Szokolyára, mert több mint valószínű, szükség lesz a segítségükre. Mondd meg a vezetőjüknek, Garamvölgyi Lacinak, hogy amint végzünk Sződön, indulunk mi is oda.