Darwinia [antikvár]

Prológus 1912 márciusa Guilford Law aznap éjjel lett tizennégy éves, amikor a világ megváltozott. Történelmi szempontból sorsdöntő pillanat volt ez, mely elválasztotta mindazt, ami volt mindattól, ami ezután következett, de akkortájt ebből még semmi sem volt evidens. Akkor ez még csak az ő születésnapja volt, semmi több. Csípős márciusi szombat volt, s az égen úszó, ónszín felhők éppoly fénytelenek és mélyek voltak, mint a tó vize télen. Guilford az egész délutánt hullahoppozással töltötte, majd a bátyjával azt a szórakozást eszelték ki, hogy sárkányosat játszanak, és hosszú, gőzölgő páracsíkokat lehelnek a hűvös levegőbe. Ebédre fasírt volt párolt babbal, amit nagyon szeretett, utána pedig zamatos, gyömbér- és melaszillatú torta következett. Bőrkötéses jegyzetfüzetet kapott ajándékba, amibe kedvére rajzolgathatott, és egy új, tengerészkék szvettert - olyat, amilyet már a felnőttek hordanak. Guilford 1898-ban született, így majdnem egyidős volt az új évszázaddal. Volt egy nővére és egy bátyja, de hármuk közül - a szüleik kedvenc szavajárása szerint - ő volt az, aki „leginkább a huszadik század gyermeke volt". De hiába mondogatták a felnőttek, hogy ez már egy új kor, ő - tekintve, hogy eszmélésétől kezdve ebben élt - a legkevésbé sem érezte újnak. Tudta, mi fán terem az elektromosság, és a rádió működési elvét is megértette. Ösztönösen is huszadik századi