Csavaros préda [antikvár]

Részlet a műből: Fáradt vagy? - fordította a fejét a vezetőülés felé Porter Smalls. A Cadillac Escalade épp egy kavicsos ösvényen zötyögött, dús, zöld leveles bokrok között. Valahol mélyen az út alatt a Potomac folyó déli ága kanyargott. Lehúzott ablakkal mentek, az utasteret betöltötte a víz felől áradó, sárillattal keveredő halszag. - Egy kicsit - felelte Cecily Whitehead -, de kellemesen. - Ő persze könnyen beszélt, reggel, közvetlenül indulás előtt, jó alaposan lezuhanyozott a hétvégi házikó esővízgyűjtőjében, aztán, miközben öltözködött, még egy kis Chanel N° 5-et is löttyintett magára. A két illat keveréke, az esővízé és a kölnié, ígéretesen keveredett: nemcsak hogy kellemes volt, de kifejezetten erotikus is. - Ha akarod, vezethetek én is - ajánlkozott Smalls. Apró termetű ember volt, ahogyan az a nevéhez illik, de karcsú és izmos: mintha a fél életét terepbiciklin töltötte volna, a haja őszes, de göndör, leér egészen az inge gallérjáig; a foga pedig túlzottan is vakító, a szeme sápatag kék. Az összképet keret nélküli, tévézéshez kitalált szemüveg egészítette ki. - Nem kell, jó lesz így - mondta Whitehead. Becsatolta az övét, hogy eltakarjon valamit az átlátszó, feszes ruhájából: pár évvel ezelőtt még simán lecsukták volna, ha megpróbálja a hálószobáján kívül is felvenni. - Te ittad meg majdnem az összes bort, ha megállítanának 5