Amer hite [antikvár]

Miközben elmerültem újabb csodás kalandjában, azon törtem a fejem, miben hisz Amer? Aztán ahogy sodort magával a történet, szöget ütött a fejemben, hogy egyáltalán mi is a hit? Elővettem a Magyar Értelmező Kéziszótárt, amiben ez áll: olyasmiről való meggyőződés, amit nem tudunk igazolni, mégis bizonyosnak tartunk. Ezzel nem jutottam előrébb, ezért tovább kerestem. Mi az a bizonyosság, aminek ilyen átütő ereje van? A bizonyosság annak biztos tudata, hogy valami érvényes, igaz. De mi a csuda az a tudat, ami nem kevesebbet tart magáról, minthogy tudja az igazat? Ezt írja a szótár: „az agynak az a működése, amellyel a világot visszatükrözi. Az így megszerzett képzetek, fogalmak és élmények összessége". Tehát, ha hiszek Istenben, akkor Isten egy olyan képzet, fogalom vagy élmény, mely az agyamban (inkább elmémben) keletkezik, és igaznak vélem. Ha nem hiszek Istenben, akkor vagy nincs ilyen képzetem, vagy nem vagyok biztos abban, hogy igaz, esetleg nem működik az elmém... Abba már bele se merek gondolni, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen képezzük le a világot, tehát milliárd féle bizonyosság létezhet Istenről és legalább ennyiféle a nem létező Istenről. Idáig jutottam a gondolatmenetben, amikor elvesztettem a fonalat, de egy dolog bizonyossá vált számomra. Ezt a zűrzavart csak egy emberfölötti lény tudja kigubancolni, akit hihetünk Istennek vagy Amernek, az én valóságomban ő az, akiben vakon hiszek. A többit mondja el ő maga...