A jóember [antikvár]

Egy főrangú pártfunkcionárius fia, Megyeri Norbert a nyolcvanas évek Magyarországán indul el az emberré, jó emberré válás útján. Nem tud és nem akar megalkudni, élni a szülei adta előnyökkel. Napról napra szembesül az élet valóságával munkahelyi és magánéleti konfliktusai kegyetlenül nehéz döntésre kényszerítik: elhagyja az országot. Idegen földön bizonyít: újra és újra képes felállni a padlóról, kimenekül életveszélyből, eközben megmutatja emberségét és kivételes sebészi képességeit. Poklokat jár be és csúcsokra jut föl. Csalódik szerelemben, barátságban, mígnem egyszer egy váratlan esemény meghozza neki az igaz boldogságot, amely talán örökké tart... Ahol csak jár, fantasztikus emberekkel találkozik. Nővérekkel a pesti klinikán, akik hisznek a szeretetben, mindig, mindent megtesznek a betegekért. Andrással, „proli” barátjával, aki megmutat neki egy másik Magyarországot. Később, Hamburgban a hírszerzés, a sötét oldal embereivel. Amerikában Ted Rosskowsky amerikai sztársebésszel, aki felfigyel tehetségére, Melindával, aki megismerteti az önzetlen szerelemmel. És eljut Afganisztánba, majd Irakba, ahol nap mint nap dörögnek a fegyverek. Norbert, a Jóember mindvégig a barátunk, akinek drukkolunk, akit szeretünk, és aki egy kicsit visszahozza a nyolcvanas évek hangulatát, humorát, hangját, miközben valósággal átlök bennünket, olvasókat a huszonegyedik század valóságába.