Iránytű a végtelenhez [antikvár]

Böjte Csaba ferences szerzetes harmadik beszélgető könyvének középpontjában a Tízparancsolat áll. Időszerűek-e még a mózesi időben kőtáblára vésett intelmek? Mit kezdjen a ma embere a szigorú tiltásokkal? A kétkedő, kereső ember kérdéseit az előző két kötethez (Ablak a Végtelenre, Út a Végtelenbe) hasonlóan ezúttal is Karikó Éva közvetíti Csaba testvérnek, aki nemcsak angyali türelemmel, hanem remek humorérzékkel fogadja az egyház bűneit és mulasztásait, olykor vaskalapos vélekedéseit kritizáló megjegyzéseket. Nincs tabu téma, nincs kínos feszengés: Böjte Csaba a homoszexualitásról, a pedofíliáról, a fogamzásgátlásról, az abortuszról és az eutanáziáról éppoly természetesen szól, mint a vasárnap megszenteléséről vagy a sírig tartó hűség szépségéről. A könyvet mélységes hit és derű hatja át: mindnyájan szebbé és boldogabbá tehetjük a világot, embertársainkat és önmagunkat, ha komolyan vesszük Isten parancsolatait, amelyek nem korlátozni akarnak, hanem eligazítani. Utat mutatni a Végtelenbe. Az Iránytű a Végtelenhez a korábbi kötetek minden erényét hordozza, de talán itt mutatkozik meg leginkább Csaba testvér áttetszően tiszta Isten- és emberszeretete.