Záróra [antikvár]

Pacskovszky Zsolt 1968-ban született Celldömölkön. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett francia szakos diplomát. 1993-ban fél évet Belgiumban töltött, a belga irodalmat tanulmányozta ösztöndíjjal. Novellái a Holmi, az Alföld és a Nappali ház című irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Pacskovszky Zsolt novelláinak szereplői többnyire fiatalok, akik különböző - valóságos vagy képzeletbeli - helyszíneken, városokban, lényegében azonban azonos hatásoknak kitéve élnek. Agressziók fenyegetése veszi körül őket, minduntalan a világ abszurd ellenállásába ütköznek; a mosolyaik, vágyakozásaik, kapcsolatteremtési kísérleteik, szeretkezéseik, fájdalmaik mélyén szorongás húzódik meg. Menekülni próbálnak az őket ért behatások és tárgyatlan szorongásaik elől, de a menekülés végén újabb szorongások, újabb félelmek várnak rájuk. Tehetetlenül, de tele életvággyal bolyonganak-lépnek-rohannak a városok utcáin, terein - nem mindig tudjuk, hogy a valóságban-e vagy csak képzeletükben. Ami velük történik, sokszor lázálomszerű ugyan, de nem elmosódott: amit látnak és általuk lát az olvasó, az részletekben bővelkedő, realista, fényképszerűen vagy filmszerű képsorokban jelenik meg, tárgyilagos, szikár, szinte szenvtelen. Az írások - akárcsak alkotójuk - erősen kötődnek a francia kultúrához, mindenekelőtt a nouvelle vague filmrendezőinek munkáihoz. Első novelláskötete közvetett tiszteletadás a fenti alkotók munkássága előtt.