Zarah [antikvár]

A TENGERRE NÉZŐ, HATALMAS ABLAKON át beáramló kora reggeli napfény vakító ragyogással töltötte meg a nappali szobát. Az égszínkék falak, a rozsdaszínűre pácolt parketta és a hófehér, buklé szövettel bevont, puha ülőgarnitúrák vidám, mediterrán hangulatot csempésztek a modern felhőkarcoló huszonkettedik emeleti lakásába. Prizmaként szórta a mennyezetbe simuló, ovális kristálycsillár és a hétágú, asztali, üveg gyertyatartó a szivárvány összes árnyalatát a feketére lakkozott, art deco bútorokra. Játékosan csillogtak az apró pajettekkel díszített marokkói narancs, ciklámen, türkiz és csokoládébarna selyempárnák a szikrázó fényben. A levegőben a tel-avivi öböl sós párája keveredett a tálalószekrényen álló terebélyes, fehér fréziacsokor és az éppen elkészült kávé illatával. Az idős nő fürge mozdulatokkal egy tálcára tornyozta a még meleg, vaníliás és fahéjas süteményeket, majd megmosta a friss szőlőt, almát, datolyát, amiket ma hajnalban hozott a piacról, és egy fehér porcelán kínálótálba rakta.