Vágyak vására [antikvár]

Részlet: ELSŐ RÉSZ A cella ELSŐ FEJEZET Erwin Bergmannak jutott a feladat, hogy a baráti kör számára, amelynek tagjai egészen különböző vidéken laktak, közös tanyát keressen. Berlin nyugati részének régi negyedében választott ki egy uccát. Itt a forgalomtól duzzadó utak mellett még nyugodt csendes mellékuccák futnak, amelyek este, a gázlámpák pislákoló fényében csaknem elrejtik a házkapukat. A Winterfeldtsrassét választotta, amely közel van a Nollendorfplatzhoz, ennek a negyednek a legfontosabb forgalmi középpontjához. Itt torkolnak egymásba a délibb városrészek uccái a messziresugárzó világváros utvonalaival; még a sötétség beállta előtt fénytenger árad szét, kocsik vágtatnak végig az uccákon - de maga a Winterfeldtsrasse, mely kissé keskeny a nagyobb kocsiforgalom számára, s amelyet még kettős fasor is árnyékol, csaknem némán fekszik az örjöngő nagyvárosi forgalom utvonalainak ölelésében. Erwin Bergmann éppen ezt kereste. Amikor beszámolt Lilian van Embdennek a kutató-ut eredményéről, külön megdicsérte s részletesen felsorolta az ilyen álmos ucca előnyeit a város élet-folyójának közepén. Lilian már másnap elkisérte, hogy a bérszerződést megkössék...