Úton [antikvár]

ELSŐ RÉSZ 1 Nem sokkal azután ismerkedtem meg Deannel, hogy elváltam a feleségemtől. Épp kilábaltam egy komoly betegségből, amiről nincs kedvem beszélni, kivéve hogy volt valami köze a szörnyű és kimerítő váláshoz és ahhoz az érzésemhez, hogy minden halott. Dean Moriarty érkezésével kezdődött életemnek az a része, amit úgy lehet hívni, hogy életem az úton. Azelőtt is mindig ábrándoztam róla, hogy elindulok nyugatra, megnézem az országot, homályos terveket szövögettem, de végül is soha nem vágtam neki és a többi. Dean tökéletes srác az útra, mert maga is úton született, amikor a szülei 1926-ban egy tragacs-csal Los Angelesbe mentek és áthajtottak Salt Laké Cityn. Deanről nekem Chad King mesélt először és mutatott néhány levelet is, amit Dean egy új-mexikói javítóintézetből írt. Borzasztóan érdekeltek ezek a levelek, mert Dean olyan naivan és kedvesen kérte Chadet, hogy tanítson meg neki mindent Nietzsché-ről meg a többi csodálatos intellektuális dologról, amit Chad ismert. Egyszer Carlóval beszélgettünk ezekről a levelekről meg hogy vajon találkozunk-e valaha ezzel a fura Dean Moriartyval. Ez már mind jó régen történt, amikor Dean még nem az az ember volt, mint ma, hanem csak egy rejtélyek övezte sit- 5