Teremtés [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
A ​már nálunk is jól ismert kitűnő amerikai író, Gore Vidal műveinek nagy része történelmi, áltörténelmi regény. A Teremtés az i. e. 6. században játszódik, s egy mesteri fogással az egész ókort végigpásztázza. Kitalált elbeszélő főhőse Kűrosz Szpatima, Zoroaszter unokája késő öregkorában, vakon, Artaxerxész perzsa király követeként Athénban diktálja le emlékezéseit, életének történetét unokaöccsének, a később nagy hírűvé vált Démokritosznak. Amikor a diktálásba belekezdett, célja csak az volt, hogy kiigazítsa Hérodotosz munkájának tévedéseit, s megírja a perzsa háborúk történetét. Miközben azonban a történelem zűrzavarában próbált rendet teremteni, rádöbben, hogy életében voltaképpen egyetlen kérdés igzatta szüntelen: a Teremtés. S míg felvázolja Dareiosz és Xerxész harcainak mozgalmas és színes tablóját, gondolatai vissza-visszatérnek a Kelet bölcseivel folytatott beszélgetéseire. Kűrosz Szpitama Dareiosz megbízásából Indiába és Kínába indul, feladata, hogy kereskedelmi szerződéseket kössön, s egyúttal kifürkéssze egy perzsa invázió esetére a Kelet országainak harci erejét. Missziója során találkozik Buddhával, Li-cuval és Konfuciusszal, s felteszi nekik a végső kérdést: ki teremtette, ki alkotta meg a kozmoszt, a világot? Három választ kap, egyaránt logikusat a maga módján, mégis útjának végére érve felismeri, hogy nincs igazi válasz, pontosabban végtelen számú válasz lehetséges. Kitűnő könyv Gore Vidal regénye: úgy is, mint történelmi mű, úgy is, mint intellektuális próza. Az író láthatóan hosszas előtanulmányok után fogott a Teremtés megírásába: erről tanúskodnak történetileg hű leírásai a korabeli perzsa vagy görög világról, s remek elemzései az ókor nagy bölcseinek tanításairól. Egy percre sem téveszti szem elől az olvasmányosságot: a maga izgalmasságában és színességében tárja elénk az antik világot.