Bővebb ismertető
Részlet:
Egy első osztályu utas.
Egy első osztályu utas, ki épp az imént ebédelt meg az állomás éttermében és egy kissé mámoros volt, végig dőlt a bársony pamlagon, kényelmesen kinyujtozkodott és szundikálni kezdett. Alig szundikálva öt perczet, nedves szemeivel felnézett a vis-a-visjára, elmosolyodott és azt mondta:
- Megboldogult atyám azt szerette, hogy ebéd után a talpát vakargassák az asszonyok. Én teljesen ráütöttem, azzal a különbséggel azonban, hogy én minden ebéd után nem a talpamat vakargatom, hanem a nyelvemet és az agyvelőmet. Szeretek, bevallom a bűnömet, jóllakott gyomorral fecsegni.
Megengedi, hogy fecsegjek önnel:
- Le leszek kötelezve, egyezett bele a vis-a-vis.