Bővebb ismertető
Részlet:
Az elkésett násznagy
Minden ördög bujjon belétek, beste karaffiái! szitkozódott a mint csak száján kifért, közbe-közbe ökleivel fenyegetődzve egy fiatal hadnagy, félig a gyakogok, félig a lovasok egyenruhájában, az utszéli árkot nyul módjára átugráló és a hegyoldal bokrai közé menekülő mezitelen, fekete púrdék után, kiknek czigánykerekeitől tüzes havas alföldi paripája ugy megijedt, hogy messze magával ragadta és sehogy se akart lecsendesülni, hanem fujva toporzékolt, ágaskodott és ugy rugta a finctot, mintha maga a sátán bujt volna belé...
- Szíjjaz hasitpk belőletek kupczihérek, csamangók! kiabálta, midőn a bokrok közül néhány fekete, borzas fej kémlelődve bukkant fel, hogy abban a pillanatban ujra, félő sivalkodással visszakapja magát, mely sivitásoktól a parton hánykolódó, neszes paripa ujra kezdve az ördögtánczot, olyanokat szökött előre, hátra, hogy kivert agyu tölcséres pisztolyai jobbra-balra potyogtak ki a himzett nyeregkápákból...