Bővebb ismertető
Kilenc nő, kilenc sors, kilenc történet. Tárgyuk a szerelem, a szenvedély, a siker, a kudarc, a reménység, a bűntudat és a halál. Az egyik nő férjhez megy, a másik a rákkal küzd, a harmadik elárulja a nagynénjét, a negyedik eltemeti a férjét, az ötödik rátalál egy régi barátra, a hatodik meglátogatja az unokahúgát, a hetedik hagyja, hogy elcsábítsák, a nyolcadik elutazik a féltestvéréhez, a kilencedik idősek otthonába kerül. Mindegyik történet az emberek közötti hamis hangokat tárja fel, az érzelmi bonyodalmakat, a furcsa, nemegyszer komikus vágyakat és kitörési kísérleteket. A látszólag hétköznapi, ártalmatlan történetek egy életre rabul ejtik az olvasót, de ennél szebb rabságot senki sem kívánhatna magának. Alice Munro Katherine Mansfieldhez mérhető novellista. AZ olvasó már néhány sor után egy lebilincselő és nyugtalanító, drámai helyzet kellős közepében találja magát, ahol minden mintha egy elkerülhetetlen tragédia felé haladna, hogy aztán várakozásainkat meghazudtolva valamilyen egyszerre szomorkás és felemelő feloldáshoz jusson el. Rengeteget tud az emberekről, ironikus és megbocsátó, stílusa áttetsző, a szerző szinte eltűnik mögötte. Nagyszerű olvasmány. "Minden azzal kezdődött, hogy egyik nap, iskolába menet, Sabitha azt mondta: - Gyerünk a postahivatal felé. Fel kell adnom egy levelet a papámnak. Együtt mentek iskolába, együtt jöttek hazafelé mindennap. Néha csukott szemmel lépdeltek, vagy hátrálva. Néha, amikor szembejött valaki, halandzsanyelven sustorogtak, hogy zavarba hozzák a járókelőket. A jó ötletek javarészt Edithtől származtak. Sabitha egyetlen hozzájárulása az az ötlet volt, hogy írjuk le egy fiú nevét, aztán a magunkét, a mindkettőben előforduló betűket húzzuk ki, a maradékot pedig számoljuk meg. Ezt a számot aztán az ujjainkon soroljuk, és közben mondogassuk, hogy szeret, nem szeret, szívből, igazán, míg ki nem derül, mi az igazság veled meg az illető fiúval. - Jó vastag levél - állapította meg Edith. Mindent észrevett, mindent megőrzött az emlékezete, villámgyorsan eszébe véste a tankönyvek egész oldalait, a többi gyerek ezt holmi fekete mágiának tulajdonította. - Ennyi írnivalód volt a papádnak? - tudakolta meglepetten, mert ezt maga sem hitte. - Én csak egy oldalt írtam - tapogatta meg a levelet Sabitha. - Aha - bólintott Edith. - Aha. Mi az, hogy aha? - Lefogadom, hogy ő is tett bele valamit. Mármint Johanna. Ebből pedig az következett, hogy a levelet nem vitték egyenesen a postahivatalba, hanem eltették, és tanítás után Edithék házában gőz fölött kinyitották. Bátran művelhettek ilyeneket Edithéknél, mert az édesanyja egész nap dolgozott a cipőjavító műhelyben."
Alice Ann Munro (leánykori nevén Alice Laidlaw) 1931-ben született az Ontario tartományban lévő Winghamben, Kanadában. Már tinédzserkorában eldöntötte, írónő lesz. Első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkaként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, és hozzáment James Munróhoz, akivel Vancouverben alapítottak családot. Három lánya született. Második gyermekét még egynapos korában elvesztette. 1963-ban férjével és két lányával a kanadai Victoriába költöztek, ahol Munro’s Books néven nyitottak egy könyvesboltot, mely a mai napig nyitva áll az olvasók előtt. Munro néhány évvel később elvált férjétől, és visszatért egykori egyetemének (University of Western Ohio) berkeibe, ahol zavartalan körülmények között dolgozhatott a művein. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez.
A kanadai Csehovként emlegetett írónő első novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta művei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, melyek mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, olyan jelölteket megelőzve, mint Ljudmila Ulickaja vagy Mario Vargas Llosa.2013-ban elnyerte az Irodalmi Nobel díjat.