Bővebb ismertető
A táblák kötése sérült, laza, lapjai hullámosak, sarkai kopottak, előzéklapon ajándékozási bejegyzés.
Részlet a könyvből: "Korahajnal volt. A Duna felől csípős októberi szél söpört át a kisvároson, s az alacsony égbolt szürke felhőpaplan mögül vadlibák gágogása hallatszott, amikor Szekeres Márika és nagyanyja kiléptek a Szokolay-ház kapuján. Az utca sötét volt, csak a Szentháromság téren pislogtak az autóbusz lámpái. A ködös levegőben a közeli piacon fonnyadó krizantém-szirmok édeskés, halottas szaga érződött. - Hallja nagymama? Mennek a vadlibák! A leányka még a kapualj szélvédett odvában állt, és megnyúlt nyakkal kémlelte a halványan derengő boltozatot. Irma megfordította a zárban a súlyos kapukulcsot, aztán belekarolt az unokájába: - Gyere, galambom, siessünk. Alig tettek egy-két lépést, a vadlibák hangja hirtelen felerősödött."
1927-ben született, Budapesten. Tízéves volt, amikor édesanyját eltemették. Később az apja is és az egész családja meghalt, erőszakos halállal. Első regénye, a Csirkejáték 1963-ban jelent meg.
Gondos Ernő – a Csirkejáték egyik korabeli marxista kritikusa – így értékelte a művet: „De milyen is ennek a könyvnek a történelemszemlélete? És egyáltalán: milyen ennek a műnek a mentalitása? Nem szocialista. Ez kitűnik a hős viselkedésének korlátozott kritikájából is. Ám a mentalitás nem is antiszocialista. Rubin számára a megelőző évtizedek történelmi változásai egy számára idegen szükségszerűség megvalósulásának tűnnek.”A kritikus zavara érthető, a regény nem volt a korízlés hív tükre, ugyanakkor a nagy kortársak, Pilinszky és Szentkuthy azonnal felfigyeltek rá, utóbbi „igazi modern, mai Werther”-nek titulálta; és azután később is hatott irodalmunkra. 1997-ben Esterházy Péter írt róla figyelmes és rajongó visszaemlékezést, méltatást.
2010 április 14-én hunyt el tapolcai otthonában, hosszas betegség után.