Szelíd sárkányok [antikvár]

Kedves Olvasóm, kérlek, engedd, hogy néhány mondat erejéig, megmagyarázzam e "szelíd sárkányok" történetét. Valamennyit Erdélyben röppentettem föl, vagy elképzelhetetlenül hosszú köldökzsinegükbe kapaszkodva eregettem neki a messzeségnek, mivel se tengerünk, se óceánunk nem lévén, nem folyamodhattam a "palacposta"- megoldáshoz... Hírt kellett adnom magunkról - ismerősöknek, barátoknak egyaránt, akik akkor nyújtották felénk segítő kezüket, amikor - a diktatúrák ölelkezésében - ők is még, vagy már segítségre jogosultak voltak... Akkor riogatták el a körülöttünk vagy lelkünk fölött settenkedő veszélyt, amikor köréjük és fölébük is szivárványnak becézett szúrósdróthálót font a világuralomért őrjöngő terror... A Nekik küldött "szelíd sárkányok" közül néhány nyomdafestékkel is átitatódott, de többségük illegálisan vánszorgott át a senkiföldje fölött... Persze, számoltam a dögkeselyűk jóindulatával, az eltévedt golyók kegyelmével, s ezért úgy írtam e "szelíd sárkányok" hátára, hogy lezuhantatásuk esetén ne okozzanak bajt se a sárkányeregetőnek, se a címzetteknek.