Széchenyi összeomlása [antikvár]

Ebben a kis kötetben a legmegrázóbb magyar tragédia dokumentumait adom a magyar közönség kezébe. Éppen a leghitelesebb, emberileg legértékesebb forrása ez Széchenyi összeomlásának: a Napló. Széchenyi a bécsi kongresszus óta írt naplót, 1848-as naplóját - Széchenyi ekkor 57-ik évében van - azonban már ő is különválasztotta a többitől s midőn a sorsdöntő márciusi napokban hozzákezdett, ünnepélyes naplóavatással vezette be. A 48-as napló valóban egy műalkotás meglepő zártságával, sodrával és fokozásával rendelkezik. Minden tényező, minden esemény előreviszi a cselekményt, egészen addig a pillanatig, midőn a hős nem bírván tovább a ránehezedő terheket, összeomlik a szörnyű súly alatt. A napló olyan hatást kelt az olvasóban, mint a nagy tragédiák olvasása. Különösen az utolsó másfél hónap az, amit lehetetlen megrendülés nélkül olvasni. A napló műalkotás-szerű jellege ne tévesszen meg senkit: Széchenyi soha nem rendezte, vagy fésülte át naplójegyzeteit, lávás és lázas első fogalmazásban maradt fenn minden sora. A beteljesedés felé hajtó Széchenyi-sors volt az, ami megadta az egész dinamikáját, belső sodrát és egységét...