Sárguló levelek [antikvár]

A szerző ezen újabb, sorrendben a nyolcadik történelmi regénye, már túl lép szülővárosának, Szigetvárnak és lakóhelyének, Kaposvárnak határán. Bár most is a szülőföldhöz kötődnek az események egyes részei, de messze kitekint, s mondhatni, egyetemesen vizsgálja a Monarchia végnapjait. Témájának az is különleges aktualitást ad, hogy ez évben érjük meg a Nagy Háború - amelyet szokás első világháborúnak is mondani - kitörésének 90. évfordulóját. Azt megelőző időt Boldog Béke Időknek is nevezik, s a szerző jól érzékelteti a század e hangulatát. A Monarchia utolsó időszaka példa nélküli gyarapodást hozott, nem csak a birodalomnak, hanem Magyarországnak is. Mégis, a rokon dinasztiák háborúja romokba taszította mindazt, amit létrehoztak, és ezt követték a forradalmak. Átrajzolódtak Európa országainak határai, és a világháború borzalmait generációk sínylették. Ujkéry nagy empátiával és krónikaszerű pontossággal jelenítette meg ezen időket. Leíró részeiben nem csak kisrealizmusa, hanem fantáziájának szabad szárnyalása is illeszkedik a témához. Bár esetenként nosztalgikus, még sem lépi át azt a határt, ami hátrányára válhatna. A cselekmény érdekes. A szerzőtől megszokott alapos korismerettel, s telve olyan információkkal, amelyek nélkül nem lenne teljes a kép az 1900-as évekről. A könyvet azzal ajánlom az olvasó szíves figyelmébe, hogy az nem csak egy szép történet, hanem a kor alapos megismerését is szolgálja.