Robernier asszony [antikvár]

Részlet: I. Robernier János, volt főkonzul urnak, Villeneuveben (Gard). Páris, augusztus 12., 186 Kedves Nagybátyám! Kötelességemnek tartom Önt értesiteni, hogy azon szobor, melyet az idén a Slaonban kiállitottam, éremmel lőn kitüntetve. Nem kételkedem, hogy ön is örül diadalomnak, kivált ha megtudja, hogy ezen eredmény folytán az általános üdvkivánatokkal egyidejüleg nagyobbszerü megbizást kaptam a kormánytól. Alig vagyok huszonhat éves, s máris mester, kiről azt mondják, hogy páratlan a maga nemében. Nevem oly ismert, hogy ez egymaga fényes jövőt biztosit. Bebizonyithatom önnek, hogy nem tulzok, s levelemhez csatolva nehány lapot küldök, melyek birálatot közöltek megjutalmazott müvemről. Ezekből láthatja, hogy bár érdememen tul, szakemberek hoztak itéletet müvem értéke felett.