Bővebb ismertető
Kötéstábla / borítója kopott
A szerző a hetvenes években települt át – már egyetemi tanulmányai után, újságíróként – Magyarországra a Szovjetunióból, Kárpátaljáról. E táj eseményekben nem szűkölködő történelmét is föl-fölvillantva, a szerző egyszerű, többnyire fizikai, paraszti munkát végző embereknek állít emléket, előttük tiszteleg. Azok előtt az asszonyok és férfiak előtt, kiknek szent a munka becsülete, parancs – nemzeti hovatartozástól függetlenül – a rászorulók megsegítése s elsőképpen is az utódok tisztességben, tudásban, hűségben való felnevelése, útnak indítása. Az egyetemes magyar irodalom mindeddig adós maradt a Szovjetunióban nemzetiségként élő magyarság – mindenekelőtt a parasztság – életének színvonalas bemutatásával; ezt az adósságot törleszti most Bús Ilona őszinte, női érzékenységében is pontos, megkapó regénye.