Puszibolt [antikvár]

Kivezetett, korábbi könyvtári példány. Védőborítója kopottas, szakadozott, celluxszal rögzített. Táblák élei kopottasak. Könyvtest enyhén oldalra nyomódott. Több lapon jelölések ceruzával. Lapéleken halvány elszíneződések.
Ez a könyv a boldogságról szól - a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind- mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól?