Pacsirta a Dunán [antikvár]

Részlet: Használati utasítás A kötet címe máris sántít, hiszen ha valakinek volt Pacsirtája meg Dunája is, akkor általában az utóbbit rakta az előbbire, hacsak nem hasalva tévézett, s nem is közvetlenül egymásra, volt köztük egy furnérpolc is a Buci szekrénysoron. Az pedig hogy Duna a Pacsirtán, kevésbé költői, mert csak egy éppen Szent Pétert csináló tornász láthatta így, ha momentán legnagyobb folyónk partján edzett. Felmerült címként a Volt egyszer egy szocializmus, de azt biztosan többen is használták már, másrészt riasztóan is hathat több olvasóra, azt mondják, az így gondozd a Moszkvicsodat is kevésbé fogy az utóbbi időben. Harmadrész nálunk nem is volt soha, az MSZMP VIII. kongresszusa óriási szótöbbséggel elfogadta ugyan, hogy a szocializmus alapjait már 1962-ben leraktuk, de utána 1989-ig nem nagyon merték firtatni, hol tartunk, mikor készül el végre a földszint. Nekem egyébként papírom is van róla, hogy hiába hívták létező szocializmusnak, épp az volt benne a különleges, hogy sosem létezett, még le is doktoráltam belőle, hogy humbug az egész. Ugyanis a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem terv-matematika szakára jártam öt évig, s amikor harmadikban a közgazdaságtan története címen már másodszor kezdtünk bele a kapitalizmus politikai gazdaságtanába, hiába kérdeztem: és tessék mondani, mikor jön már a szocializmus? Azt mondták, hogy az csak jövőre. Negyedikben szintén. Az ötödik végén pedig már tudtam, hogy nincs jövő, No Future, ahogy azt a Sex Pistols később megjegyezte. Se a tanulmányaimat illetően, se amúgy, s amikor a diploma átadásakor megkérdeztem a maskarába öltözött dékánt, hogy most már aztán igazán elárulhatja, mikor jön,