Nővérek [antikvár]

PROLOGUS 2017 karácsonyestéje Ellie a másnapra összekészített váltásnyi ruhával teli bőröndjével és ajándékokkal megrakodva leszállt a vonatról a red-hilli vasútállomáson, és azonnal megcsapta a jeges fuvallaton át szitáló ónos eső. Vágott egy grimaszt, majd kasmírsálját szorosabban a nyakára tekerte, de nemcsak azért, hogy jobban melegítse, hanem azért is, nehogy tönkremenjen ebben az ítéletidőben. Hála az égnek, hogy megjutalmazta magát és megvette! Egy kisebb vagyonba került, de éppen az ilyen napokon bizonyult jó befektetésnek. Ha elutazott volna karácsonyra, ahogy azt nyáron is tette, amikor a harmincadik születésnapja alkalmából meglepte magát egy kéthetes vakációval, és elrepült a Maldív-szigetekre, akkor most egyáltalán nem lenne szüksége sálra. Ám a hitelkártyán már így is túl magasra rúgott a kiadások összege, olyannyira, hogy kezdett álmatlan éjszakákat okozni a lánynak. Korábban az volt a terve, hogy majd a fizetésemeléséből visszatörleszti, amikor felajánlják neki azt a tanári gyakornok állást az iskolában, ahol dolgozott. Ellie ehelyett még mindig a sebeit nyalogatta, mert az előző héten elutasították. Felsóhajtott, amint a jegyét a beléptetőrendszer nyílásába dugta. Amikor elhagyta az állomást, végignézett a forgalmas úton, és mérlegelte, legyalogolja-e a húszpercnyi távot a gyerekkori otthonáig. Az ónos eső egyre kitartóbban szakadt, valósággal megtámadták a nagy, fagyott vízcseppek. A taxiállomáshoz ment, és beszállt az első kocsiba. Ott egye meg a fene az árát, ez most vészhelyzet! Abby az órájára nézett. Késésben volt. Küldött az anyjának, Susannának egy bocsánatkérő üzenetet: bent kellett maradnia az irodában, hogy befejezzen pár jelentést. Igazából nem