kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Négy apának egy leánya [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/737/2388737.jpg "Móra Ferenc - Négy apának egy leánya [antikvár]")
Részlet a könyvből:
UTÓSZÓ AZ ELŐZŐ KIADÁSOKHOZ
Hát ez meg már micsoda? - ráncolja össze szemöldökét az olvasó. Ez az ur annyit se tud, hogy rendes ember nem szokott előszót olvasni, mert úgyis tudja, mi van benne? Az iró szabadkozik, mentegetődzik, enyhitő körülményeket talál ki magának, hogy az olvasót előre meggyőzze róla, milyen jószándéku ember ő és mennyire megérdemli az elnézést. De az olvasónak is van ám magához való esze, nem engedi magát előre levétetni a lábáról. Ha már rászánja...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2780 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
UTÓSZÓ AZ ELŐZŐ KIADÁSOKHOZ
Hát ez meg már micsoda? - ráncolja össze szemöldökét az olvasó. Ez az ur annyit se tud, hogy rendes ember nem szokott előszót olvasni, mert úgyis tudja, mi van benne? Az iró szabadkozik, mentegetődzik, enyhitő körülményeket talál ki magának, hogy az olvasót előre meggyőzze róla, milyen jószándéku ember ő és mennyire megérdemli az elnézést. De az olvasónak is van ám magához való esze, nem engedi magát előre levétetni a lábáról. Ha már rászánja magát, hogy regényt olvas, először megnézi a végét, ha az izlik neki, akkor elkezdi az elején, de az előszóhoz elvből nem nyul.
Elég tapasztalt olvasó vagyok hozzá, hogy tisztában legyek az előszók hiábavalóságával. Hiszen éppen azért irók utószót, mert annak mégis több kilátása van az érvényesülésre. Az olyan, mint az exhumálás; nem mindig érdekes, de mindig föl lehet róla tenni, hogy az lesz.
Aztán meg ez a könyv olyan különös műfaj, hogy meg is kivánja az ilyen előrebocsátott függeléket, ami különben regényhez nem illik. Hogy micsoda műfaj, azt én se tudom, dehát az nem is énrám tartozik, hanem a kritikára. Én regénynek szántam, de ugylátszik, magam se voltam benne biztos, hogy csakugyan az-e. Valahol a könyv vége felé ki is fejeztem ezt a kétségemet, az irva, kitelik a kritikától, hogy azt mondja a könyvemre, ez nem is regény.
Termékadatok
Cím: Négy apának egy leánya [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kiadó: Genius Kiadás
Kötés: Bőr
Méret: 110 mm x 190 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............