Márciusi nyár [antikvár]

Hiányzik a kiadói borító. A borítás a gerinc mentén enyhén sérült.
Mi vonzhatja jobban a költőt, az európait Indiába? A Tadzs Mahal. a romlatlan fehérségű márvány sírpalota, ahol háromszáz éves álmát alussza Sah Dzsehán, a nagymogul legkedvesebb felesége? Vagy a Békelak, Rabindranath Tagore városa, ahol minden India közelmúltját, a függetlenségi mozgalmat idézi? Vagy a Kalkuttáéba vezető országutakon zászkókkal és transzparensekkel vonuló < Fehér lepelben barna had >, a három napi járóföldről jött szegénysereg, amely a jövő jogcsarnokába kér bebocsátást? A költőt, aki eddig is különös érzékenységgel reagált a való világra, itt is, ebben a különös, idegen kultúrájú országban is, elsősorban a rokonarcú szenvedés és öröm vonzza, ihleti, azt az emberi kontaktust keresi, amelynek segítségével a nép lelkére. gondolkodásmódjára rákérdezhet. Garai Gábor útiáélményei nem szabályos naplóban fogalmazódnak meg. Versek, lírai jegyzetek váltakoznak benne úti kalandokkal, s kitünő, akár művészettörténeti esszékkel beillő írásokkal.