Miért? Warum? [antikvár]

A történelem soha nem azonos azzal, amit leírtak róla, lényege az emberi sorsok alakulása révén érthető meg. „Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika” – hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felől közelítve tárható föl. Emling Róza sorstörténete ilyen támpont egy korszak eseményeinek szemléltetéséhez. A jugoszláviai magyar-német asszony sorsa fölmutatja mindazon veszteségeket, amelyek évek és sorsfordító események során csak halmozódtak, kezdve a második világháború kitörése előttről a náci, majd a partizán haláltáborokon, az ötvenes évek beszolgáltatásain, 1956-on, a hatvanas években felsejlő jobbléten át, egészen Szerbia NATO-bombázásáig. Az időben folyamatosan előre haladó, de mégis mozaik-elrendezésű monológ egy újságírói kérdésre adott rövid válasz: Für Was?, vagyis Minek?, erőteljesen arra utal, hogy a dolgokat nem kellene újra bolygatni, és valóban, a narrátor igyekszik távol tartani magát az emlékezéstől. Viszont mégis megnyílik a múlt lezárt szelencéje, hiszen mégis el kell mondani a dolgokat, megváltozik a korábbi felvetése, a Minek?-ből kibontakozik a Warum?, vagyis, hogy miért is történt (velem) mindez. A járeki gyűjtőtábor, a többszörös nemi erőszak, a család elveszítése, három országba szakadása, álmok és tervek föladása, szerelmek viszonzatlansága és teljes érzelmi kiégés. Friedrich Anna regénye az egyén fizikai és pszichés veszteségei mellett a délvidéki Bácskaság pontos topográfiáját is feltérképezi, benne a haláltáborokkal, alkotói erénye pedig a szabatosság, a szerkesztő- és elbeszélőkészség, amivel népi önéletírásból olvasmányos és megrázó regénybe fordította az egyéni, egyben családtörténetet. FEKETE J. József