Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Lechner doktor a rendes délelőtti sétájára indult. Ő is a várostól, Dietersburgtól, rövid félórányira fekvő hatalmas, árnyas parkkal kerített szanatórium egyik lakója volt, amely ugyan inkább csak hangzatosság céljából neveztetett szanatóriumnak, mert komoly beteget oda be se fogadtak. A mindennapi foglalkozásukban, munkájukban kifáradtaknak volt közkedvelt üdülőhelye, ahol kimerült idegeiket pompásan pihentethették, a mindennapi robotból kikapcsolódva. A vidék gyönyörű volt, szebbnél-szebb sétalehetőségek kínálkoztak, az ellátás kitünő volt, az árak a középosztály számára is elviselhetők. Hogy a "szanatórium" elnevezés jogosult legyen, az üdülőhely vezetője egy jónevű orvos volt.
A harmincéves Lechner doktor nagyon meg volt elégedve a választásával, pedig el volt rá készülve, hogy amint az már az ilyen beküldött prospektus alapján történt választásnál gyakorta meg szokott történni, csalódni fog. Ezúttal azonban kellemesen csalódott. Lechner Berlinben élt, ügyvéd volt és minden esztendőben egy hónapi maga engedélyezte szabadságát kihasználva, menekült a nagyváros forgatagából.