Bővebb ismertető
Felvezető
TARTSUNK LÉPÉST A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL!
Gyorsan változó környezet
A műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredfordulót követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A hőmérsékleti csúcsok, aszályok, özönvízszerű esőzések és áradások - amelyek számos régióban okoznak kömyezeti károkat - rákényszerítik a gazdákat a takarékoskodásra és az innovatív műszaki megoldásokra. Ha úgy tetszik: a klímaváltozás gondolkodásra ösztönöz.
SZÉLSŐSÉGESEBB
A változások legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet emelkedése. Ez a tendencia jelentkezik a hazai megfigyelési sorokban is, amint azt mutatják az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) klimatológiai adatbázisában fellelhető - a teljes XX. századot napjainkig átívelő - adatok. A több mint egy évszázadra kiterjesztett vizsgálatok szerint a hazai változások jól illeszkednek a világméretű tendenciákhoz. A múlt század eleje óta tapasztalt országos mértékű, 1,2 °C-os emelkedés meghaladja a globális változás 0,89 fokra becsült értékét. Az 1901-2014-ig terjedő időszakban leginkább a nyarak melegedtek, 1,4 fokkal. A tavaszi emelkedés 1,3 °C, a legkisebb változást (+0,9 °C-ot) pedig ősszel jelezték a sorok. A téli melegedés is jelentős, az utóbbi évek igen enyhe telei miatt 1 °C. Ez a tendencia a nyolcvanas évektől a legintenzívebb. A keleti, északkeleti országrészben a legnagyobb mértékű, több mint 2,1 °C. Emellett az ország középső területei és a Mecsek térsége is jobban melegedett az átlagosnál. Itt az évszakos változásokat tekintve országos átlagban leginkább a nyarak hőmérséklete emelkedett, mintegy 1,9 °C-kal. Az északkeleti régiók nyári melegedése több mint 2,2 °C. De a kelet- és dél-alfoIdi területek, a Duna menü régió és a Mecsek környéke is 2 °C-ot meghaladó mértékű melegedést mutat nyáron. Ezzel párhuzamosan pedig a hideg szélsőségek fellépésére ritkábban kell számítani.
ENYHE TÉL, KORAI TAVASZ
Egyértelműen arra utalnak a változások, hogy a klíma átalakulása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével jár A XX. század elejétől 2014-ig mintegy 12 nappal hosszabb a nyár (Tmax > 25 °C), és a hőhullámos napok száma (Tkö-zép > 25 °C) is átlagosan 7 nappal nőtt. Az utóbbi évtizedekben hazánk középső és dél-alföldi területein a legmarkánsabb a növekedés: itt már két hétnél is többel nőtt a hőhullámos napok száma. A meleg rendszerint aszállyal párosul, ami