Bővebb ismertető
Van, aki bírja ezt a szakmát. És van, aki nem. Ugyan csak tizenöt éve vagyok detektív, de annyi kollegám ment tönkre annyiféleképpen, hogy enciklopédiába lehetne gyűjteni. Alkohol, drogok, öngyilkosság, depresszió, kiégés - ezek a leggyakoribbak. De láttam már olyan kollegát, akiből minden tartás, minden erő eltűnt, és negyvenévesen olyan volt, mint egy lufi, amint parányi székeket farigcsált egy babaházakat gyártó vállalatnak. Láttam istenhez (hithez?, valláshoz?, egyházhoz?) megtérő főfelügyelőt, aki zokogva térdelt az oltár előtt. Láttam kollegát, aki ugyanilyen vörösre sírt szemmel jött ki a diligyógyásztól. Volt kolléga, aki elment birkát tartani az Alföldre, és ha embert látott közeledni, akkor élesre töltötte fegyverét. Nem egy és nem két kiváló, sőt több mint kiváló detektív hagyta ott a rendőrséget, és ment el a Szabadkikötőbe vagy Ferihegyre a biztonsági szolgálathoz. Makkai őrmester leszerelése után Pestről Bécsbe költözött, ahol - ezt a saját szememmel láttam - nőként éli életét, és magyarul sem hajlandó megszólalni.
Gyilkossági ügyekben nyomozva az emberfajtája legrosszabb arcát látja. Ocsmány, undorító arcot, amelyről nem lehet nem tudomást venni.
Kondor Vilmos 1954-ben született magyar író, első regénye, A Budapest noir 2008-ban jelent meg.
Kondor Szegeden járt egyetemre, majd Párizsban folytatta tanulmányait. A Sorbonne-on vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd visszatért Magyarországra. Jelenleg egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Feleségével, lányaival és kutyájával egy Sopron melletti kis faluban él. Kerüli a nyilvánosságot, interjút ritkán ad, azt is csak emailben, emiatt több fórumon is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán létező személyről van-e szó.
Kondor régóta foglalkozik írással, a Budapest noir (2008) előtt három regényt is írt már, ám ezeket nem akarja kiadatni. Legnagyobb hatást Jim Thompson, Charles Willeford és Dashiell Hammett művei tették rá. Írásaiban különös hangsúlyt kapnak a hangulati elemek, korabeli helyszínek hiteles megidézése, valós személyek szerepeltetése, ez a korfestő írói törekvés lényegében egyenértékű Kondornál a fordulatos cselekményszövés szándékával.