Bővebb ismertető
A táblák szélei, sarkai kissé kopottak.
Egy nap különös gép száll fel Párizs Charles de Gaulle-ról elnevezett repülőteréről. Fedélzetén mindössze tizenhat utas van, valamennyien az első osztályon, s mindannyiuk jegye az ismeretlen hangzású Madrapurba szól. Iszogatnak, csevegnek, ismerkednek, flörtölnek, vitáznak, politizálnak - ahogy a repülőgép utasai szoktak. Ám ahogy múlik az idő, egyre furcsább dolgok, egyre rejtélyesebb események történnek: két utas, két hindu egyszerre csak fegyvert fog a többiekre, elveszik értékeiket, papírjaikat, aztán kiderül, hogy a gépen nincs pilóta, valahonnan a távolból, egy ismeretlen központból irányítják, közben a repülő időnként a földre ereszkedik, kietlen, fagyos tájakon landol, s ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Kiszáll vagy kiszállítják őket? Akik maradnak, rádöbbennek, hogy úti céljuk egyetlenegy térképen sincs rajta, Madrapur talán nem is létezik, s ők az elkerülhetetlen végállomás, a halál felé tartanak. Így lényegül át a titokzatos repülőút jelképpé, afféle modern mítosszá életről és halálról, szerelemről és gyűlöletről, az emberi bátorságról és gyávaságról a kiváló francia szerző, az izgalmas meseszövés, a hiteles alakteremtés, az írói mesterség minden csínját-bínját értő Robert Merle egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regényében.
Robert Merle (Tébessa, 1908. augusztus 29. – Grosrouvre, Franciaország, 2004. március 27.) francia író.
Robert Merle az akkor még francia gyarmat Algériában született. A párizsi Sorbonne-on szerzett képesítést angol irodalomból. Rövid ideig harcolt a második világháborúban és három évet töltött német hadifogságban. Szabadulása után egyetemen tanított és megírta első regényét, a háborús élményeit feldolgozó Két nap az élet-et, amely megkapta a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Az 1950-es és 60-as években ismert, baloldali elkötelezettségű íróvá vált, könyvet írt Fidel Castróról és az algériai forradalom vezéréről, Ahmed Ben Belláról. Világszerte elismertséget szerezett politikai-fantasztikus regényeivel, amelyekben kora politikai és társadalmi problémáit mutatta be sci-fi díszletekben; ezek közé tartozik az Állati elmék, a Malevil vagy a Védett férfiak. Tizenhárom kötetes történelmi regénysorozata, a Francia história, Magyarországon is a az egyik legtöbbet olvasott francia íróvá tette.