Madrapur [antikvár]

A táblák szélei, sarkai kissé kopottak.
Egy nap különös gép száll fel Párizs Charles de Gaulle-ról elnevezett repülőteréről. Fedélzetén mindössze tizenhat utas van, valamennyien az első osztályon, s mindannyiuk jegye az ismeretlen hangzású Madrapurba szól. Iszogatnak, csevegnek, ismerkednek, flörtölnek, vitáznak, politizálnak - ahogy a repülőgép utasai szoktak. Ám ahogy múlik az idő, egyre furcsább dolgok, egyre rejtélyesebb események történnek: két utas, két hindu egyszerre csak fegyvert fog a többiekre, elveszik értékeiket, papírjaikat, aztán kiderül, hogy a gépen nincs pilóta, valahonnan a távolból, egy ismeretlen központból irányítják, közben a repülő időnként a földre ereszkedik, kietlen, fagyos tájakon landol, s ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Kiszáll vagy kiszállítják őket? Akik maradnak, rádöbbennek, hogy úti céljuk egyetlenegy térképen sincs rajta, Madrapur talán nem is létezik, s ők az elkerülhetetlen végállomás, a halál felé tartanak. Így lényegül át a titokzatos repülőút jelképpé, afféle modern mítosszá életről és halálról, szerelemről és gyűlöletről, az emberi bátorságról és gyávaságról a kiváló francia szerző, az izgalmas meseszövés, a hiteles alakteremtés, az írói mesterség minden csínját-bínját értő Robert Merle egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regényében.