Kíméletlen titkok [antikvár]

1. FEJEZET --r 1993. július 28., szerda Annyira elfoglalt vagyok. Mesés karrierem mellett három kislányom van. Halálra dolgozom magam, és nincs időm naplót írni. Pedig fontos lenne, hogy megörökítsem csodálatos életem történéseit. Épp most értünk haza a gyönyörű nyaralónkból, a maine-i tengerpartról. A lányok imádnak ott lenni. Öröm őket elengedni a sziklás parton vagy az erdőben. Annyira más, mint a Los Angeles-i strandok, ahol anyatigrisként kell védelmeznem őket. Oliviát állandóan bámulják a férfiak - már tizenkét évesen kezd nővé cseperedni -Rosalindot meg folyton vissza kell tartanom, nehogy túl messzire ússzon, és odavesszen. Legalább Eve megelégszik azzal, hogy mellettem ücsörög és homokvárakat épít. Stirlingben azonban nincsenek férfi ragadozók, akik veszélyt jelenhetnének Oliviára, és nincsenek más tinédzserek, akik miatt a nagylányom lerázná a húgait, hogy menőnek tűnjön. A víz túl hideg ahhoz, hogy Rosalind be- t' t