Ki vesz majd Palinak cipőt? [antikvár]

Részlet a könyvből: Izzadtság és olcsó illatszerek gőze kavargott a hosszú körúti táncteremben. A zsúfolásig tömött helyiségben lehetetlenül tekergő lábmozdulatokkal szórakoztak. Ismét uj táncok. A ravasz táncmester gondoskodik, hogy tanitványai ne lehessenek soha mindentudók. Ha már ismernek is minden step-et, ugy azt az ujat biztosan hirből sem ismerik, amelyről most még maga a mester sem tud, mert csak holnap, az ebédutáni alvás után fogja azt kigondolni. így fogamzanak az uj táncok, amelyek viszont külön leckéket és külön óradijakat szülnek. Az üzlet jól ment s a kissé öregedő táncmester elégedett mosolylyal nézte az összekapaszkodó, ide-oda hullámzó tarkaságot. A zongorás is elégedetten verte lehangolt hangszerét, amelynek egy-két meglazult húrja, időközönként, mint rozsdás lánc csörömpölt. Ma a muzsika éjfélig szól és ez három különóra diját jelenti. Vig volt minden, mosolygott mindenki, csak a táncterem feletti lakás egyik lakója, egy buzgó orvosnövendék vágott fanyar képet a felhangzó zongora dörömbölő szavához. A lakás többi albérlője jogász volt és nem sokat törődött a felhangzó zajjal, amelyet legtöbb esetben nem is hallottak, mert csak a késő hajnali órákban vetődtek haza.