Ketten a napsütésben [antikvár]

Részlet a könyvből: Abban a pillanatban, mikor Lay kisasszony az irodába lépett, egy másodpercre félbeszakadt az írógépek kattogása és a három ifjú gépírónő felpillantott és szakértő szemmel mustrálta végig az uj látogatót. Nyomban megállapították, hogy ruhája nem a legutolsó divat szerint készült. Afféle díszesebb utcai ruhának szánták, de mint ilyen, túlzottan egyszerű volt. Azonkívül nem volt meg a kellő rövidsége sem, ami pedig nyomban elárulja az egy év előtt készült ruhát. A harisnyája sem volt selyem, legjobb esetben középminőségü flórból készült. Mindezt a három hölgy egyetlen pillantással megállapította, azután nyugodtan folytatták a gépelést. Egy távolabbi sarokban egy hosszú asztal mellett szikár férfi ült egy toronymagas skatulyahalmaz tövében, melyekből ugy lógtak ki a tartalmat jelző cédulák, mintha apró zászlók lettek volna. Amikor Lay kisasszonyt meglátta, kissé felemelkedett, vékony derekát előrehajtotta és megkérdezte, hogy mivel szolgálhat? - Az igazgató úrral szeretnék beszélni! - válaszolta az ifjú hölgy és átnyújtotta a névjegyét.