Karácsonyi utazás [antikvár]

Előszó Mészöly Miklós hagyatéka sok meglepetést hozott. Számomra is, aki több mint fél évszázada vele, mellette éltem. Mivel megszoktam, hogy íróasztalát, szobáját teljes tiszteletben tartsam, a hétvégi ház és a pesti lakás fiókjait, irattartóit csak jóval halála után kezdtem kinyitni. (Még mindig vannak lezárt dobozok.) Sok meglepetés ért. Az egyik ez a kézirat volt, amit 1977-ben én adtam neki karácsonyi ajándékként. Az előzménye, hogy szoktam mesélni a munkám közben látottakról, utazásaimról. Pontosan elmondtam, mi volt, mit láttam, mi történt. Arra kért, hogy mondjam magnóra, amit aztán Bernáth Márta barátnőm legépelt. (Bibó István szamizdatgépírója is ő volt.) Ezeket dolgozta fel Miklós a Pontos történetek, útközben című regényében. Megjelölve: „Hálával A-nak, hogy megőrizte ezeketa történeteket" Ezt a P. Miklós bácsi, nagybátyám haláláról szóló történetet is készült megírni, de elmaradt. Az első lapon kézírásával ott a cím, amit ő adott: Halál és cse-