JHVH [antikvár]

1. RESZ 1. - Miért hallgat, Atyám? - kérdezte Jákob ap-jától. Hazafelé sétált a család. Ok mentek elöl, Jákob és apja, Eliézer, ajámbor Öreg, s őket követték Jákob öccsei, Ezsau és Azariás, és húga, Debóra, gyermekei, Anna és Mattanja, Jákob felesége, Abigail, Azariás felesége, Miqám, és gyermekeik, József s a legkisebb Báruk, és végül, a csoport végén Seth, Jákob fia. Jom kippur ünnepe véget ért. Az ember egy fél napra bűntelenül és megbocsájtva örvendhet a teremtett vüágnak. Ma örömünnep van, legalábbis a város ezen részén, ahol vándor és menekült zsidók ünneplik Isten engesz-telésének napját. Örömünnep van, még így Bar Kochba szívós harcai után hét évvel is, itt, Antiochiában, az országutak metszéspontján, a népek zsongó tágas völgyében. Jákob bátortalan kérdése, mely visszatartha-tatlanul kiszökkent száján, mindenkit meglepett, legfőbbképpen őt magát, hiszen ez a kérdés, bár rendkívül egyszerűnek hangzik, mégis olyan titkot rejtett, aminek a terhe éppenséggel elnehezítette a család lelkét. Mert bár a kérdés valóban egyszerű, mindenki kiértette