Huszonegyéves lettem [antikvár]

A TATÁR-HÁGÓ ELŐTERE tulajdonképpen zsurnalisztikai megjelölése annak a területnek, amelyet az Erdős-Kárpátok és a Delatynnál előbb keletnek, majd vagy harminc-negyven kilométerrel arrébb délnek forduló Prut határol. Ennek a térségnek a közepe táján, szemben Kolomeával rendezkedett be védelemre a mi hadműveleti egységünk, a 25. gyaloghadosztály. Az emlékek folyását valamiképpen szabályozni kell, mert áradásukat megállítani lehetetlenség. Én is megpróbáltam, és igyekeztem feltörő emlékeimet mederbe szorítani, de azok minden szokványos irodalmi formának ellenálltak. Nem lehetett, mint az eposzokat énekekre bontva előadni és a regényeknél szokásos fejezetekre tagolás rendjét is áttörték. Végül is minden előre eltervezett ráncbaszedés alól kirakoncátlankodták magukat, és a legősibb elbeszélésmódhoz, a láttamtánchoz szorítottak. Hál' Istennek! Mert jól éreztem magam ebben a „műfajban”. (Dáné Tibor)