Hontalanul otthon [antikvár]

Walter, Jettel, Regina és Max 1947-ben érkezik a lerombolt Frankfurt pályaudvarára. Se lakás, se barátok, nincsenek olyan kapcsolatok, amelyekre szükség van a túléléshez. A család rossz esélyekkel indul a romba dőlt, éhező, nyomorgó Frankfurtban. Az emberek a betevő falatért harcolnak, nem értik, hogyan lehetett a paradicsomból önként visszatérni a pokolba. De mégis akad barát, vannak véletlenek, kerül egy tányér meleg leves: egy asszony teszi elébük, akinek a lakását épp elkobozták. Amikor Walter ügyvédként letelepedik, részt vállal a kezdődő gazdasági fellendülésben is, elégedettnek, boldognak tűnik. Amikor azonban az otthonát emlegeti, Felső-Sziléziára gondol.