Híd a Drinán [antikvár]

Felső lapélén pár apró halvány folttal.
Boszniában, Visegrad mellett áll egy híd a Drinán, amelyet még az 1500-as évek elején Mehmet pasa, nagyvezír építtetett. "Itt áll a tizenegy széles íven nyugvó, faragott kövekből épült nagy híd. S mint alapzatból, ebből a hídból nyílik legyezőszerűen az egész hullámos völgy, a dombok hátán lapuló falvacskák, szántóföldek, legelők és szilvások...." A híd valóságosan és képletesen is két világot, Keletet és Nyugatot, az iszlám világát és a keresztény Európát köti össze. A múlt század végén, 1892-ben született, és 1975-ben meghalt, kalandos életű Nobel-díjas írónak ez a több mint negyven nyelven, így magyarul is többször megjelent műve időben évszázadokat fog át. Az egymásba fonódó-szövődő történetek, legendák és mesék 1516-ban veszik kezdetüket a híd építésével, és tartanak 1914-ig, az első világháború kitöréséig. E történetek és hőseik mintha örök életűek volnának a kívülálló számára sokszor érthetetlen szenvedélyeikkel, világukkal, amelyben élnek, s amelyben minden megtörténhet. Ma is ugyanazok a belső ellentétek izzanak a felszín alatt és törnek fel, mint évszázadokkal korábban, de főleg az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Bosnyákok és albánok, szerbek, horvátok, magyarok, németek és még ki tudja, hány náció érdekei csapnak össze ott, az évszázados híd körül, lerombolva minden természeti és ember alkotta szépséget. A Híd a Drinán alapmű, elolvasva talán jobban megértjük mindazt, hogy mi miért történt és történik a nemzetiségeiben, kultúrájában, vallásaiban gyönyörűen sokszínű és épp ezért nehéz sorsú Balkánon.