Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Cselkas.
A délvidéki kék égbolt zavaros a kikötőben föl-fölkavarodó portól; a forró nap, mint valami finom, szürke fátyolon át, homályosan néz le a zöldsszinü tengerre. Sugarai nem tükröződhetnek vissza a vizben, melyet az evezőcsapások, a gőzösök kerekei, a török nyilsajkák és más egyéb vitorlás járművek éles teknői minduntalan fölhasogatnak, minden irányban keresztül-kasul szántva a keskeny kikötőt, melyben a tenger szabad hullámai gránitkövek közé vannak szoritva s a tarajukon tovasikló óriási terhek sulya alatt csapkodják a hajók oldalát, a partokat, visszaverődnek róluk s mindenféle hulladéktól bemocskolva, fehér habot vetve, zugnak.