Gyilkos-Anders és barátai (meg akik nem azok) [antikvár]

A táblák szélei kicsit kopottak.
Gyilkos-Anders, egy recepciós és egy kiugrott lelkésznő találkozása a boncasztalon - vagyis nem, egyelőre nem a boncasztalon, hanem egy hotelnek álcázott kuplerájban - teljesen új irányt szab a keresztény egyháztörténelemnek és a svéd kriminalisztika menetének. A regényben "nem szokványos" pénzkereseti lehetőségek után kutat az első (és második) pillantásra jelentéktelennek tűnő fiatal portás, egy nagydumás istentagadó lelkészcsaj és egy reménytelenül fafejű verőember. Először céges szintre emelik a verési-pénzbehajtási szolgáltatást, utána bibliai alapokon nyugvó, borban tocsogó egyházat alapítanak, végül újrafinanszírozzák a mikulást, s közben - ahogy azt Jonasson korábbi hőseitől, a százéves embertől és a remekül számoló analfabétától megszokhattuk - folyton menekülnek valakik elől, közben milliókat veszítenek, hogy aztán újra nyerjenek, s közben Jonasson egy pillanatra sem áll le a sziporkáival. Vagyis ismét itt az év legviccesebb könyve!