Egy év Provence-ban [antikvár]

Gerinc felső részén beázási foltos.
Az ifjú angol házaspár, Peter és neje búcsút int Angliának. Tanyát vásárol Dél-Franciaországban, áthozatja a csatornán két kutyáját és gyökeret ereszt Provence-ban. Hamar kiderül számukra, hogy az itt élők a hagyományaikhoz ragaszkodó, sokat évődő, de keményen dolgozó derék emberek, akik fél lábban a múlt században élnek, mégis hamisítatlanul korunk gyermekei. Az érdeklődésük meg az ételek iránt egyenesen a megszállottsággal határos. A jó kenyérért, ha kell, öt faluval is arrébb zarándokolnak, a bort is meggondolják, hol veszik, hogy a húsokról, sajtokról, tenger gyümölcseiről már ne is beszéljünk. Az ebédidő hétköznap is két óra, a táplálkozás - amelynek a maga módján mindenki szakértője - szent és sérthetetlen tevékenység. A mulatságos történetek és páratlan gasztronómiai élmények olvasása közben észrevétlenül is szakértőivé válunk a legendás Provence-nak, s olyan értékes információkhoz jutunk, melyek semmiféle útikönyvben nem szerepelnek.