Effi Briest [antikvár]

A 19. századi realista regényírás legnagyobb alakja német földön Theodor Fontane, aki - bár korábban született mind Gustave Flaubert-nél, mind Lev Tolsztojnál - hosszú évtizedekig csak szemlélője volt az emberi lélek rezdüléseinek és a társadalmi élet megannyi figyelemre méltó jelenségének, hogy aztán hatvanévesen, világhírű írótársainál jóval később lásson hozzá remekművei - s bennük egy sor szépséges, érzékeny, felejthetetlen nőalak - megolkotásához. Hősnői közül kétségtelenül Effi Briest a legvonzóbb, s nem véletlenül emlegetik Flaubert Emma Bovary-jának és Tolsztoj Anna Kareninájának kései testvéreként. Mindhármuk konvenciókon alapuló házasságát egy-egy "vétkes" szerelem sodorja válságba, s akár Emma és Anna, Effi is keservesen bűnhődik az írott és íratlan normák megsértéséért. Hármuk közül mégis Effi, a magas rangú porosz hivatalnok kislány-felesége a legszánandóbb, hisz először megadóan veszi tudomásul, milyen nagy árat kell fizetnie a Keleti-tenger dűnéi között átélt idillért, és nagy utat tesz meg a kísértetlakta, rettegett pomerániai háztól a széljárta brandenburgi mezőkig, amíg lelkileg is felnőtté érve, de halálos betegen végre rádöbben, hogy nemcsak ő vétett, hanem mások is vétettek ellene.