Bölcsődal [antikvár]

Mary ​McFarland tizenhét éves, okos és gyönyörű, előtte az élet. Tisztelettudó, jóhiszemű, őszinte és romlatlan hittel és bizalommal tekint a jövőbe. Az amerikai kisváros katolikus egyházközösségében ő a mélyen vallásos fiatal lány példaképe, az iskola legnépszerűbb diákja, a nevelés csodája, szülei büszkesége. Rengeteg barátja van, mindenki szereti, meghitt kapcsolat fűzi szüleihez. Úgy tűnik, semmi sem zavarhatja meg a kitörni képszülő szünidőt, a kora nyár felhőtlen kék egét, amikor hihetetlen dolog történik. Kipattan a hír: Mary gyereket vár. Hiába esküszik meg, hogy szűz, ezzel még jobban összezavarja maga körül a világot. Nem hisznek neki a szülei, sem a fiú, aki szerrelmes belé. Csalódást, haragot éreznek iránta. És mérhetetlen fájdalmat. A pap bocsánatosabb bűnnek tekintené a paráznaságot, mint az istenkáromlást, és nem győzi vallomásra kényszeríteni a megtévedt báránykát. Mary makacs és képtelen állítása, majd végső kétségbeesése és magányossága egyedül az orvost készteti arra, hogy megpróbáljon hinni neki. Ám ő a biológiai csodát látja benne, a szakmai karrier felívelésének óriási lehetőségét. A Mary testében növekvő új élet valóság, létrejötte csoda. És a csodákkal sokszor nem tud mit kezdeni az ember.