Ázsia szívében I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: Stockholmtól a sivatagig. Szent Iván napján, - 1899. évben, - az éjszaki nyár legszebb pompájának idején, hagytam el Stockholmot, hogy negyedik középázsiai utamat megkezdjem. a kikötő dúsan fellobogózott hajói a Szt. Iván ünnepét ünnepelték. Csak kevesen, szüleim, testvéreim s legközelebbi barátaim állottak a parton, midőn az Uleaborg gőzös megindúlt. Bármily viszontagságokat és nélkülözéseket kellett is három évi útamon elszenvednem: nehezebb napom ennél az elsőnél nem volt sohasem; mert a legnagyobb elszántság ahhoz kell, hogy attól a környezettől váljunk el, melyhez gyermekkorunk óta az élet legszentebb kötelékei kapcsolnak. Erre az útra sokkal nehezebb podgyásszal indultam, mint megelőző utaimra; podgyászom súlya 1130 kilogramm volt; 23 ládába volt csomagolva, melyeknek legtöbbje akként volt készítve, hogy egy ló kettőt kényelmesen szállíthatott. Felszerelésem igen tökéletes volt; volt nagy universaltheodolitom, három kronometerem, nivelláló messzelátóm és tükröm mérőrudakkal és mérszalagokkal, mérőasztalom, két folyammérő eszközöm és több más tudományos műszerem...