Az uj földesúr [antikvár]

Részlet a könyvből: Cogito ; ergo sum. (Gondolkozom ; tehát vagyok.) Tehát, ha non cogito, akkor non sum. - Én pedig mátul fogva nem gondolkozom semmit, híreszteljétek ki, hogy meghaltam. Meglehet ugyan, hogy élek, hála a komáromi kapitulácziónál kezembe nyomott Geleitscheinnak, s daczára annak a muszka lándzsának, a mely Szebennél az oldalamba törött; hanem én egyáltalában nem tudom megmondani az okát, hogy miért? és különösen, hogy miért tovább? mikor a fű éppen olyan szépen kinő, ha én nem nézem is, s az idei termés tökéletesen úgy elfogy a maga utján, mintha én nem segíteném is fogyasztani. Hanem hát az úr rendelete, hogy olyan állatok is legyenek a világon, a mik félig növények ; tehát - vegetáljunk!!! Ilyenforma beszédeket lehetett hallani az öreg Garanvölgyi szájából azokon a korán beállt téli ködös estéin egy nagyon szomorú esztendőnek, midőn egynéhány millió ember abban a kedélyállapotban volt, hogy nem szerette azt kérdezni: mi újság odakinn?