Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Az életét körülbástyázó kellemességek közül Nina Henry a fürdőjét becsülte legtöbbre. Megvolt az oka rá. Először is - talán ez a legfontosabb - negyvenkétéves volt. Húszas, sőt harmincas éveiben még nem volt tudatában a fürdő jelentőségének. Éppen hogy fürdött. Mint mások. De a lassanként korrá szaporodó évekkel egyre jobban méltányolta, élvezte a fürdőjét. Olyan életet élt, hogy tulajdonképpen csak a fürdőkádban hagyhatta el magát. Ott nem kellett tekintettel lennie senkire, ott senki sem zavarta. Kétszer fürdött napjában: reggel, természetesen, mikor felkelt és este, természetesen, mielőtt vacsorához öltözködött. Igy legalább napjában kétszer, teljes háborítatlanságiban gondolkozhatott. Nina tudta magáról, hogy észjárása lassú, gyakran kusza. Ha sürgették, teljesen megkavarodott. Különösen Wilson, a férje zavarta össze. Wilson élénk volt, határozott és türelmetlen. De a fürdőszobában nem háborgatta. Megtehette volna azt is, - Nina, aki nem adta a megközelíthetetlent, tudta ezt - de Wilson nem tette. Illetve már nem tette. Ahogy az esztendők multak, mind több apró formalitás szabályozta együttélésüket.Nina Henry egyenes derékkal ült a kád mérsékelten meleg vizében és a szokottnál is elégedettebb volt kellemes testi és lelki állapotában. Itt nem gyötörheti Wilson makacs kérdéseivel; itt nem érzi magán gyermekeinek éles, néha nyugtalanítóan bíráló tekintetét.