Az elmés, nemes Don Quijote La manchai lovag élete és kalandjai [antikvár]

Részlet a könyvből: Don Quijote első hőstette, a mely után lovaggá ütötték. Spanyolország napsütötte belsejében, La Mancha faluban élt egykor egy szegény lovag, a kinek egy tompa lándzsája, egy ócska pajzsa, egy sovány kiaszott poroszkáló lova, meg egy vadászkutyája volt. Lehetett vagy ötven esztendős és noha sovány ember volt, mégis nagy volt az ereje; ezenfelül szeretett korán kelni és vadászgatni. Háztartását öreg gazdasszonya vezette, a kinek a lovag húszesztendős unokahuga segített; a mezei és nehezebb házimunkákat pedig egy fiatal legény végezte. Lovagunk meglehetős egyszerű életet élt. Ebédje rendesen marha- vagy ürühusból állott, vacsorára pedig hideg ételeket evett. Vasárnap azonban sült galamb is került az asztalra. És szerény életmód mellett jövedelmének háromnegyedrészét fölemésztette a gazdálkodás, mig a többi szép ruhákra, bársonyczipőre, papucsra kellett. Szabadságidejének legnagyobb részét lovagregények olvasásával töltötte, ugy annyira, hogy elhanyagolta miatta a vadászatokat, sőt vagyonának rendbentartását is.