Az elátkozott család/A barátfalvi lévita [antikvár]

Részlet a könyvből:"Most kilenczvenhat éve annak, hogy ez esemény történt. Nem él már senki azok közül, kik ama napot élő szemmel látták, még a kik azon évben születtek is, rég a sírokban feküsznek mind, de a nap emléke ünnepül maradt a késő unokákra, s mindazokra, a kik ama város kapuin belül laknak, melynek a közelmúlt évek újabb históriai nevet adtak. (1852.) Mikor e nap megvirrad, minden lélek, minden felekezet, úr és szegény, bűnös és szenvedő, igaz és boldog Istenéhez siet, háromszor látogatja meg a templomot aznap, böjtöl, imádkozik, abbahagy üzletet, mulatságot, pörpatvarkodást, s az atheista, kinek szemei nem keresték az égben az áldások Istenét soha, megdöbbenve emlékezik a rettenetes Istenre, kinek ott alant a föld alatt is van birodalma, onnan szólal meg azok ellen, kik büszkeségük emlékeivel beépíték a földet..."