Auschwitz, végállomás [antikvár]

Eddy de Wind, egy holland zsidó orvos önkéntesen jelentkezett munkára Westerborkba, a Hollandia északkeleti részén fekvő gyűjtőtáborba. Itt találkozott egy fiatal zsidó ápolónővel, Friedellel. Egymásba szerettek, és a táborban összeházasodtak. 1943-ban tehervonattal Auschwitzba vitték őket. Ott el kellett válniuk: Eddy a 9-es blokkba került, Friedel a 10-esbe, ahol orvosi kísérleteket végeztek nőkön. Amikor 1944 őszén az oroszok közeledtek Auschwitzhoz, a nácik elhatározták, hogy eltakarítják a nyomokat maguk után. A foglyokat, köztük Friedelt, gyalog indították el Németország felé a később halálmeneteknek nevezett transzportokban. Eddy elrejtőzött, és ott maradt Auschwitzban. Talált egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett. A szöveg bevezető részét egyes szám első személyben alkotta meg, majd rájött, hogy így képtelen lesz az egész történetet megírni. Ezért kitalálta Hans van Dam figuráját, akiről harmadik személyben beszélve teremtette meg az elbeszéléshez szükséges távolságot. Felesége, Friedel (Frieda) viszont saját nevén szerepel. Ez Eddy története.